Szokásom, hogy karácsonykor valami saját készítésű ajándékkal is készülök. Persze nem csak azért, mert annyira fanatikus vagyok, hanem mert, sok kedves ismerőst, rokont látogatunk meg karácsonykor és senkihez sem szeretek üres kézzel menni. Mióta a lányom megszületett, azóta igyekszem őt is belevonni ebbe már amennyire kora engedi. A tavalyi évre ezt találtam ki:
Szeptember magasságában megjött az isteni szikra! Veszek natúr pamut vásznat, textilfestéket, és a lányommal telenyomdáztatom (mert az imádja), majd varrok belőle valamiket! (Nem vagyok egy szuper varrónő, csak kontárkodom a gép előtt.) Mindent szuperül kitaláltam, de ahogy az lenni szokott, csak a karácsony előtti hajrában sikerült nekiállni....
Először is leírom a nyomdázás előtti buktatókat:
A nyers pamut vászon anyagot avatni kell, és kikeményíteni se árt (nos, ez nem 5 perces feladat).
Ha azt hiszed, hogy a gyerkőc majd nyugodtan és egyenletesen fog nyomdázni a te szájad íze szerint legalább fél órán át, akkor tévedsz (nem oda nyomja, nem egyenletesen, max 10 percig koncentrál, kiborítja a festéket, gyűri az anyagot, stb...) - kész idegbaj volt.
Ha megszáradt, még egyszer át kell vasalni, mert a festéket ez fikszálja, és jöhet a szabás-varrás.
Végül kétféle dolgot készítettem: neszeszereket, és bevásárló táskákat. A neszeszer szabásmintáját itt találhatjátok, a táskáét pedig itt (ez kissé eltért a szabásmintától). Több különböző készült, de sajna csak ezekről sikerült fotót készítenem (ebből is látszik, hogy az utolsó pillanatban készültek el).
Gondoltam kissé személyesebbé teszem a táskákat, és a lányom kéznyomából zsebet is varrok rá. Mivel ezek kifordíthatóak, így a zseb akár diszkréten belül is lehet (bár tudom, hogy mindkét nagymama kifelé fordítva fogja használni ;-) ).
Nos, így sikerültek! Egy biztos, az utcán nem fog még egy ilyen szembe jönni! Természetesen nem csak karácsonyi ajándéknak kiváló, hanem bármely alkalomra, születésnapra, névnapra is tökéletes.
Remélem másoknak is adtam némi ihletet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése