A kanapé hat darab önálló szivacs elemből áll. Szétbontottuk a műbőr huzatot, hogy ezt használhassuk szabásmintának. A húzózárakat is kibontottuk, és úgy döntöttünk újra felhasználjuk őket, mert nagyon jó minőségűek, és tökéletesen működtek. A díszgombokat is eltettük (jó lesz még valamire).
Szövetnek natúr pamutvásznat használtunk. Azért választottuk ezt, mert nagyon egyszerű anyag, és jó alap a festéshez. Beavattuk, majd kicsit kikeményítettük, hogy jobb tartása legyen.
A vászonra barlangfestményekről vett mintákat festettünk. A lascaux-i és altamirai barlangok faláról választottunk néhány bölény, őstulok és vadló ábrázolást. Mielőtt a vásznakra festettünk volna, először papíron kísérletezgettünk.
Ezután következtek a vásznak. Első lépésként világos színű textilfilccel rajzoltunk föl néhány segédvonalat, majd jöhetett a a festés. Művészellátóban vettünk több árnyalat barnát, szürkét és egy erős sárgát és pirosat, hogy további árnyalatokat is ki tudjunk keverni. A textilfestékkel szerencsére nagyon könnyű volt dolgozni: hasonlóan a vízfestékhez, temperához, ha alig hígítva, szinte száraz ecsettel visszük fel, a festék jól fed, pontos vonalakat, kontúrokat is lehet vele húzni, ha viszont hígítjuk, vagy az anyag már átnedvesedett, akkor könnyű átmeneteket festeni vele, több színfoltot egymásba oldani, összedolgozni. Egyedül a festék enyhén géles állaga volt szokatlan, ez a különböző színek összekeverését, új árnyalatok kikeverését nehezítette meg egy kicsit.
Azt tapasztalatuk, hogy száradás után a színek nagyon enyhén fakultak, ill. ha a festés során átnedvesedett az anyag, akkor még a száradási idő alatt is folytatódott a színek enyhe összemosódása. A mi mintáink esetében ez egyáltalán nem volt zavaró, de ha éles kontúrokat, erős színeket szeretnénk, akkor érdemes száradás után még egyszer meghúzni ezeket a részeket, csak kevés vizet használva.
Festés és száradás után a festett anyagot a hátulján átvasaltuk, ez tartósítja a mintát.
Ezután következett a huzatok részeinek összevarrása. Két rétegű huzatokat varrtunk, külsejükhöz egy vastagabb, a belsőhöz ritkább szövésű vásznat használtunk.
Ezután következett a huzatok részeinek összevarrása. Két rétegű huzatokat varrtunk, külsejükhöz egy vastagabb, a belsőhöz ritkább szövésű vásznat használtunk.
A két karfának is levettük a szabásmintáját. Mivel a karfák huzata több kisebb darabból állt össze, ezeket egyszerűbb volt felerősítés után megfesteni. Az anyagot, ahogy az eredetileg is volt, kárpittűző géppel rögzítettük a fa alaphoz. A karfákat szintén barlangfestményekről ismert, körülfújt, körülfestett nyitott tenyér motívumokkal díszítettük. Csi kislányának kézlenyomatát úgy tudtuk csak az anyagra varázsolni, hogy a tenyerét festettük be, és azzal nyomdáztunk :-) Így végül mind a négyünk kéznyoma felkerült a kanapéra, és ezzel a munkánkat befejezettnek tekinthettük NNNN
N
Még néhány előkép, részletfotó és életkép:
N
Nagyon szép és kreatív. Gratulálok. Biztos, hogy nem volt könnyű munka.
VálaszTörléshttp://unnepipoharak.blogspot.com