Reneszánsz kályhacsempe másolatok

A bejegyzésben két kályhacsempe másolatomat szeretném megmutatni. A csempéket 16-17. századi erdélyi leletek alapján készítettem, a tárgyak képére Benkő Elek és Ughy István Székelykeresztúri kályhacsempék c. könyvben találtam rá (Bukarest: Kriterion, 1984).

A könyv Székelykeresztúr környéki lelőhelyekről származó, 15-17. századi kályhacsempéket közöl, Benkő Elek írásával, Ughy István nagyon szép tárgyrajzaival.

Az általam elkészített két csempe közül az egyik, egy küllős kerékkel és növényi indákkal díszített darab 16. századi eredetije Alsóboldogfalván került elő. A jellegzetes reneszánsz motívummal, olasz korsóval és virágtővel díszített csempe pedig egy 17. század második felére keltezett székelyszentmihályi lelet rajza alapján készült. 

Az alsóboldogfalvai...

...és a székelyszentmihályi csempék rajza.

A domborműveket többféle technikával is lehetett volna készíteni. Nekem az tűnt legkézenfekvőbbnek, hogy először kinyújtottam és kivágtam egy agyaglapot, majd erre feltettem a keretet és a minta helyére elnagyolva, ráhagyással agyaggombócokat nyomkodtam. Ezt viszonylag gyorsan kellett megcsinálni, amíg az agyag még elég képlékeny és nedves ahhoz, hogy az elemek jól egymáshoz kössenek. Később, a részletek kidolgozásakor már csak elveszünk, visszafaragunk az agyagból. Ez egy hosszabb folyamat, közben az agyag folyamatosan szárad, ami egyrészt jó, mert nem maszatolódik, szinte faragni lehet már, ami megkönnyíti a finomabb részletek kidolgozását. Másrészt ilyenkor már nem lehet jól újabb agyagcsomókat hozzáragasztani a száradó munkánkhoz, ezért fontos már az elején figyelni arra, hogy a keret és a minták helyén mindenhol jó ráhagyással vigyük fel az agyagot.

Száradás után még lecsiszoltam a csempék felületét, hogy a sorjákat, kisebb egyenetlenségeket eltávolítsam. Ehhez mintázó eszközként árult, de erre a célra is megfelelő fa pálcákat használtam. 

A minta visszafaragása.

Fokozatosan részletekkel gazdagított és finomított minta.
Nedves állapotában már nem dolgoztam rajta többet.

Az indás csempe már szárazon, jobb felső sarkában lecsiszolt felülettel.

A  lecsiszolt felületű korsós csempe a már kiégetett kisebb testvérével.

Sok tervem van még kályhacsempe témakörben. Szeretnék más díszítésűeket is megcsinálni, és kipróbálnék más mintázási technikákat is, pl. hogy milyen ha egy vastagabb agyaglapból csak visszafaragással alakítom ki a mintát. Aztán szeretném levenni néhánynak a negatívját, nyomódúcot készítve belőlük, amikből újabb pozítívokat készítenék. Kipróbálnám milyen az, ha a dúcot faragjuk meg először, és nem egy pozítvról vesszük le. Aztán jöhetne akár egy-egy csempe engóbozása, mázazása, stb. stb. Eszembe jutott az is, vajon ha gipszből öntök ki egy negatívot, lehet-e abból falra aplikálható stukkódíszt készíteni... mert szerintem nagyon jól nézhet ki egy szép fehérre festett falon egy szintén fehérre festett domborműves díszítés, ami mindig különbözőképpen látszana attól függően, milyen fényviszonyok uralkodnak a szobában. Ha valami megvalósul ezekből a tervekből, megírom, megmutatom!